Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2008. július 13.

Festői szépségű tájon, a Csíki havasok keleti részén található Kostelek, a Szulca-patak medre mentén, a helybeliek által Hárompataknak elkeresztelt völgyben. Kostelek első írásos említése 1771-ből származik. A falu első telepesei az elviselhetetlen katonai szolgálat elől elbujdosó székelyek, valamint a Moldva felől érkező szegénylegények, akik itt kerestek menedéket. Itt van a gyulafehérvári egyházmegye egyik legkeletibb plébániája. Kostelek hagyományai, néprajzi sajátosságai, népviselete, ének- és tánckultúrája a gyimesi kultúra sajátosságait hordozza. Az 1900-as évek elejéig a falu szinte teljes lakossága görög katolikus vallású volt. Amikor a múlt rendszer megszüntette a görög katolikus vallást, a lakosság fele katolikus, másik fele pedig görögkeleti vallású lett. A mostani katolikus templomot 1946-ban építették, az 1950-es évek elejétől plébánia, Magyarcsügés pedig filia lett. Kosteleket 1952-ben Gyimesbükkel együtt Bákó megyéhez csatolták. Ágas község falujaként megszüntették a faluban a magyar nyelvű iskolát. Ma Kosteleken egy óvoda, egy elemi és egy általános iskola működik. A múlt rendszerben a magyar nyelvű oktatásra csak a vallásóra adott lehetőséget. Egyházi kezdeményezésre a 90-es évek végén újraindul a magyar nyelvű oktatás Salamon Antal, a falu esperes-plébánosa iskolán kívüli munkájának köszönhetően. 2005 elejétől a moldvai csángómagyar oktatási keretben az iskolán kívüli magyar oktatást szakképzett pedagógusok végzik, akik iskolán kívüli, délutáni foglalkozásokon tanítják a gyermekeket anyanyelvükön írni, olvasni. A harminc éve Kosteleken szolgálatot teljesítő Salamon Antal címzetes esperes elmondta, idén volt aranymiséje szülőfalujában, Lujzikalagorban, magyar nyelvű szentmise keretében. A plébános kéthetente átmegy Magyarcsügésre szentmisét tartani. Magyarcsügésen 1964-ben épült a katolikus templom. /Bíró Ernő: Szolgálatnak élve rendületlenül. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 13./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998